Döntéshozatal

2012. január 05.  2012. január 19.
 2012. február 09. 2012. február 28.
2012. március 29.
2012. április 26.
2012. május 24.
2012. június 1.   2012. június 20.   2012. június 28. 
2012. július 12.  2012. július 26.
2012. augusztus 1.  2012. augusztus 6.
2012. szeptember 13.
2012. október 18.   2012. október 25.
2012.november 12.   2012. november 29.
2012. december 12.

A TESTÜLETI SZERV ÜLÉSEINEK IDEJE, NAPIRENDJE,
AZ ELŐTERJESZTÉS ANYAGA
2011. ÉVBEN
(kattintson a megfelelő időpontra)

2011. január 14. 2011. január 20.
2011. február 10.
2011. március 07. 2011. március 24.
2011. április 14. 2011.április 21.
2011. május 02. 2011. május 05.  2011. május 10. 2011. május 26.
2011. június 02. 2011. június 09. 2011. június 23.
2011. július 11. 2011. július 21.
2011. augusztus 02. 2011. augusztus 25. 2011. augusztus 30.
2011. szeptember 15.  2011. szeptember 28.
2011. október 04. 2011. október 13. 2011. október 17. 2011. október 27.
2011. november 03. 2011. november 24. 2011. november 29.
2011. december 15.

A TESTÜLETI SZERV ÜLÉSEINEK IDEJE, NAPIRENDJE,
AZ ELŐTERJESZTÉS ANYAGA
2010. ÉVBEN
(kattintson a megfelelő időpontra)

2010. január 21.
2010. február 11.   2010. február 25.
2010. március 25.
2010. április 29.
2010. május 13.   2010. május 27.
2010. június 24.
2010. július 29.
2010. augusztus 31.
2010. szeptember 15.   2010. szeptember 20.
2010. október 14.   2010. október 28.
2010. november 18.
2010. december 15.

A TESTÜLETI SZERV TERVEZETT ÜLÉSEINEK IDEJE
2011. ÉVBEN

Január 20.
Február 10.
Március 17.
Április 21.
Május 19.
Június 23.
Július 21.
Szeptember 15.
Október 20.
November 17.
December 15.

A TESTÜLETI SZERV ÜLÉSÉNEK HELYE
(irányítószám, város, utca, házszám)

Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi ülésterem
4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.

Közmeghallgatás:
Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terem
4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.

A TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSEI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE

A Képviselő-testület döntéshozatalának eljárási szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 22/2010.(X.29.) rendelet 10-20. §-a tartalmazza.

10.§

(1) A munkatervben szereplő ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni a képviselőknek, papír alapon a polgármesteri hivatal kézbesítője, elektronikus úton a polgármesteri hivatal megbízott köztisztviselője által. A meghívónak az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának a megjelölését tartalmaznia kell.
(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról a város lakosságát: a meghívónak a Polgármesteri Hivatalban és a városban rendszeresített hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, amennyiben lehetséges, a Vasvári Hírmondóban és e rendelet 1.§-ában megjelölt weboldalon történő közzététel útján kell értesíteni.
 

11.§

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt, aljegyzőt,
c) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
d) a napirenddel érintett bizottságok azon nem képviselő tagjait, akik meghívását a bizottságok elnökei javasolják,
e) a napirendi pontok előadóit, témafelelőseit,
f) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit,
g) akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak,
h) a helyi médiumok képviselőit.
(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az elektronikus előterjesztéseket is. Az (1) bek. e)-g) pontjaiban megjelölt személyek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak írásos előterjesztést, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
(3) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit e szabályzat 3. melléklete tartalmazza.
 

12. §

(1) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a kisebbségi önkormányzatok elnökei, mint a kisebbségek helyi szószólói, a jegyzőkönyvvezető továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett köteles írásban benyújtani a képviselő-testület felé a zárt ülés tartásának igényéről szóló nyilatkozatát, legkésőbb az ülés napjáig.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, illetve a korelnök (továbbiakban: levezető elnök) hívja össze, illetve vezeti le ülését.
(3) A polgármester vagy a levezető elnök a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testületet az SZMSZ szerint hívták-e össze,
b) megállapítja, a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát, a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni. A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz 7 fő jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester vagy a levezető elnök legfeljebb két alkalommal maximum 15 percre az ülést felfüggesztheti, s ha a képviselő-testület ezt követően is határozatképtelen, akkor az ülést bezárja. Ezt követően az újabb ülést 8 napon belül – az általános szabályok szerint - kell összehívni. A soron következő ülésen tárgyalja az elmaradt napirendeket.
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
d) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
e) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
f) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,
i) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
j) berekeszti az ülést.
(4) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.
 

13. §

(1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülés napjának 12.00 órájáig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani.
(2) Amennyiben a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, azt első napirendi pontként tárgyalja meg.
(4) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy megtárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésen, vagy a következőn.
 

14.§

A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előterjesztő, illetve a témafelelős a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
c) A kérdések és az azokra adott válaszok elhangzása után a napirendi pontot véleményező bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait. Az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott személy ismerteti a bizottság határozatát.
d) Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Települési képviselő egy napirendi ponthoz kapcsolódóan legfeljebb három esetben szólalhat fel, összesen 10 perc időtartamban.
e) A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésén jelen lévő hallgatóság részére.
f) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.
g) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
h) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
i) A képviselőt az őt ért úgynevezett "személyes megjegyzés" miatt megilleti a hozzászólás joga.
j) A jegyzőnek, az aljegyzőnek bármikor szót kell adni, ha a törvényességet illetően észrevételt kíván tenni.
k) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd amennyiben a módosító vagy kiegészítő indítványok nem kaptak többségi szavazatot, akkor az eredeti határozati javaslatról kell döntést hozni.
l) A testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:
la) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
lb) tájékoztatás tudomásul vételéről,
lc) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
 

15.§

A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.
b) rendre utasíthatja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait végső soron ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
c) a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
 

16.§

Többségi szavazat hiányában a vitát tovább kell folytatni, majd ismételt szavazást kell tartani. Amennyiben ezt követően sem kap többségi szavazatot egyik javaslat sem, a testület arról dönt, hogy elveti a javaslatot, vagy átdolgozásra javasolja az általa megjelölt időpontig.
 

17.§

(1) A jogszabályokban meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges:
a) az önkormányzat által adományozható kitüntető díjak és cím odaítéléséről és visszavonásáról való döntéshez,
b) a képviselő-testület éves munkatervének, a költségvetési koncepciónak és a középtávú fejlesztési irányelveket tartalmazó koncepciónak elfogadásához és módosításához,
c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való, az önkormányzati vagyon értékének 1 %-át meghaladó értékhatáron felüli rendelkezéshez,
d) az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételen felüli hitel felvételéhez, az Államháztartásról szóló törvény ide vonatkozó szabályaira figyelemmel,
e)valamint a helyi népszavazás kiírásához.
 

18. §

(1) A jogszabályban meghatározott eseteken kívül névszerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt a képviselő-testület tagjainak egynegyede (3 fő) indítványozza,
b) azt a bizottsági elnökök többsége (3 fő) kéri.
(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. E névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
 

19.§

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után - a
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) jegyzőtől, aljegyzőtől,
d) a bizottságok elnökeitől
az önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(3) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében, vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásról először az előterjesztő nyilatkozik. A testület vita nyitása nélkül dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra, ennek hiányában e célra létrehozott ad hoc bizottságra kell bízni.
(4) A képviselő az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez a testületi ülésen a napirendek lezárása után az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést tehet fel, melyre a megkérdezett a testületi ülésen köteles választ adni.
 

20.§

(1) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet 3 példányban, a zárt üléséről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni. Az eredeti példányt a jegyző kezeli. Egy példányt a Városi Könyvtárnak kell megküldeni - a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével.
(2) A jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
 

A TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSEIBEN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI KÖZREMŰKÖDÉS (VÉLEMÉNYEZÉS) MÓDJA
(ERRE SZOLGÁLÓ POSTAI, ILLETVE ELEKTRONIKUS LEVÉLCÍM)

A nagyobb horderejű előterjesztések, illetve koncepciók 30 napon keresztül meghirdetésre kerülnek a városi honlapon a döntés meghozatalát megelőzően. Egyébként az állampolgárok a rendszerint minden év július hónapjában megtartott testületi ülésen tartandó közmeghallgatáson tehetnek fel kérdéseket és fejthetik ki véleményüket.

Postai levélcím: Tiszavasvári Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.

Elektronikus levélcím: tvonkph@tiszavasvari.hu

Honlap címe: www.tiszavasvari.hu

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2010.(X.29.) rendeletének 4. melléklete 3. számú pontjában foglaltak szerint:

„3. A rendelet-tervezet véleményezése:
- A lakosság szélesebb rétegeinek jogait és kötelezettségeit érintő önkormányzat rendelet-tervezeteit legalább 15 napig közszemlére lehet bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére bocsátás szükségességéről a képviselő-testület dönt.
- A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a városi gyűlés, vagy a városrészi tanácskozások elé bocsáthat.
- A rendelet-tervezetet minden esetben kötelező az Ügyrendi és Jogi bizottság elé terjeszteni, megvitatás és véleményezés céljából.
- Hasonlóképpen véleményeznie kell a rendelet-tervezetet az ágazatilag érintett bizottságnak is, ez a véleményezés az Ügyrendi és Jogi bizottsággal történő együttes ülésen is történhet.”